Ludovic Orbant megválasztották a román képviselőház elnökévé
Ludovic Orban korábbi miniszterelnököt, az eddig kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetőjét választotta meg elnökévé a választások nyomán újonnan megalakult román képviselőház kedd hajnalban.
A képviselőház hétfői alakuló ülése azért tartott kedd hajnalig, mert a mandátumigazolás és a frakciók közti elhúzódó egyeztetések után este hatkor kezdődött csak meg - és éjfél után ért véget - a törvényhozók eskütétele: a 329 igazolt mandátumú képviselő közül 322 tette le a hivatali esküt.
Orban a december 6-i választások után mondott le a kormányfői tisztségről, miután pártja a reméltnél gyengébb eredményt ért el. Román médiaértesülések szerint a PNL több megyei szervezete lázong Orban ellen, mivel úgy értékelik: túl nagy engedményeket tett - sok "pénzes" minisztériumot engedett át - a koalíciós partnereknek annak érdekében, hogy megszerezze támogatásukat a házelnöki tisztség elfoglalásához.
A párton belüli elégedetlenkedés azonban nem mutatkozott meg a szavazáson.
Orbant 179 vokssal választották meg a képviselőház élére, míg ellenjelöltje, Alfred Simonis szociáldemokrata képviselő 110 szavazatot kapott. A jobbközép kormánykoalíciónak - a kormányoldalt hagyományosan támogató kisebbségi frakcióval együtt - 187 voksa van a képviselőházban. A PNL a Mentsétek meg Romániát Szövetségből (USR) és a Szabadság Egység és Szolidaritás Pártjából (PLUS) összeolvadt USR-PLUS, illetve a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részvételével készül koalíciós kormányt alakítani, Florin Citu (PNL) jelenlegi pénzügyminiszter vezetésével - erről hétfőn koalíciós megállapodást is aláírtak a pártok.
A szenátus élére a megállapodás szerint az USR-PLUS jelölhetett elnököt. Ennek megfelelően Anca Dragut, az egykori szakértői Ciolos-kormány pénzügyminiszterét választották meg hétfőn a szenátus elnökévé 75 támogató szavazattal, míg szociáldemokrata ellenjelöltjére, Lucian Romascanura 51 szenátor voksolt.
A 136 tagú szenátusban a jobbközép koalíciónak 75 tagja van.
A parlament megalakulása és a házelnökök megválasztása előfeltétele volt annak, hogy - a koalíció reményei szerint még karácsony előtt - beiktassák az új bukaresti kormányt.
